25.rész: Unalom unalom hátán

>Kimarah szemszöge<
Mai nap nagyon izgalmasnak igérkezik mivel ma van a nyáriszünet első napja, éljen! Nem tudom ki hogy van vele de én perpillanat unatkozom...de nagyon, illetve eléggé. Túl vagyok már azon amikor még fájt a köldököm. Most már teljesen jól vagyok nem fáj, sőt csodálatosan néz ki! De mégis olyan üresnek érzem magam mintha nem lenne semmi olyan amit el kellene intézni... Mondjuk nincs is semmi amit el kellene intéznem. De valahogyan csak túléltem a nyáriszünet első "izgalmas" napját és íme már a második napon vagyunk. Gyorsan telik az idő...
Az egyik ilyen unalmas napon, felkeltem mint általában és lementem megnézni mit csinálnak a többiek. Először lementem a nappaliba.

Ahol Sophiel és Lysander voltak...
Lysander éppen verset írt, Sophiel pedig azzal mulatta az ídőt, hogy nézte ahogyan Lysander verset ír.
Na jó! Úgy látom nem csak én unatkozom ebben a házban.
Mivel Sophiel bámulása, aki éppen Lysandert szemléli, nyáltócsában állva elég unalmas volt továbbmentem a konyha irányában ahol éppen egy kapcsolati krízisnek voltam szemtanúja. Nathaniel éppen korepetálta Avalonixist, amikor...
-Miért nem érted még mindig?? - kérdezte Nathaniel.
-Mert túl közel űlsz így nem tudok a matekra koncentrálni! - mentegetőzött Avi.
-Értem...szóval zavar a jelenlétem... - mondta Nathaniel szomorú hangon.
Ajajaj kezd izgalmas lenni, miért nincs nálam popcorn??
-Nem úgy értettem! Hanem nem tudok a feladatra figyelni mert te érdekesebb vagy! - mondta ki végül Avi.
Nathaniel szótlanúl ált látszott rajta hogy sajnálja amit az előbb mondott, közelebb ment és...megcsókolta?? 
Azt hittem valami izgalmasabb lesz...Mondjuk Nathaniel elmondja hogy Ő egy vérfarkas és megölminket... Ez előfordul a mesékben, de az életben soha.
Mentem tovább a házban, hátha.. ekkor kimentem az udvarra ahol sütött a nap és remek idő volt egy esti kis bulizáshoz! Meg is van! Rendezünk egy jó nagy bulit!! Zenével, piával és a szűk baráti körrel! Igen ez remek lenne! 
Még aznap elmentem szólni Sophielnek a csodás tervemről aki, csak úgy simán beleegyezett...azt hittem, hogy valami nagyobb megvitatás után hosszú napok múlva talán beleegyezik, de nem...
Csak nem unatkozik??
Teljesen minegy a lényeg, hogy bulit rendezünk! Időközben megjelent Castiel is. Akinek egyből el kellett mesélnem az ötletet.
-Képzeld Sophielel bulit fogunk rendezni! - mondtam.
-Ennyire feldob?? Hát jóakkor talán én is jövök. - mondta lazán.
-Én nem eröltetem rád. - mondtam.
-Micsoda?? Kihagynál?? Hogy teheted ezt, meg kell néznem ahogy részegre iszod magad!!
-Ahha, szóval te csak azt várod, hogy részeg legyek és kiszolgáltatott?? - adtam elő drámaian.
-Pontosan. - mondta lazán.
Én erre már nem tudtam visszaszolni, csak néztem egyet aztán odametem.
-Jó vicc volt édes! - mondtam és nyomtam egy puszit az arcára.
Majd felmentem a szobámba, de hallottam ahogyan Castiel utánam kiabált.
-Most azt hiszed, hogy ez csak egy vicc, de majd meglátod!
-Persze,persze! - kiáltottam vissza.
Sophiel pedig időközben belevetette magát a buli szervezésébe.