1.rész: A felvételi napja
A mai nap nagyon izgalmas lessz!Ma felvételezünk a Sweet Amoris Gimnáziumba, a nap nagyon lassan indul és nagyon unalmasan, ma reggel arra keltem hogy csörög a vekker, gondoltam majd Sophiel lenyomja de várhattam én a hatodik csörgésnél még mindig semmi, úgy tűnik nekem kell lépnem. Kikászálódtam az ágybol és elkezdetem keresni a vekkkert mindent átnéztem de sehol semmi, a hangja is víszhangzott már a fejemben, nem bírtam és kicsúszott egy csúnya szó a számon aztán mégeggy és mégeggy, erre már Sophiel is felkellt.
-Állítsd már le a vekkert! - mondta álmos hangon.
-Én leállítanám ezt a sz** vekkert de hol a p****ban van? - idegeskedtem.
-Még mindig az éjjeliszekrényen van! Pont mint tegnap vagy az előtt vagy az előtt... - magyarázta Sophiel.
Majd rápilantottam az éjjeliszekrényre odamentem és lenyomtam a vekkert. Ez után a nap kezdett kicsit beindulni, elmentem tusolni, aztán egy leheletnyi smink és reggeli. Mire kijöttem a fürdőből Sophiel már javában reggelizett és ő sokkal fittebbnek tünt mint én, a reggeliét fejezte be éppen, én is gyorsan leülltem és megreggeliztem. Majd elindultunk a buszmegallóba felszálltunk a buszra és beértünk a suliba ahol az igazgatónő köszöntött minket és még rajtunk kívül egy csomó fiút és lányt.
-A lányoknak: először fizikai felmérés lessz délig, majd delután lessz a matek, irodalom felmérő. A fiúknak fordítva: délelőtt matek, irodalom felmérő, délután fizikai felmérés. - mondta az igazgatónő.
Miközben mondta a tömeg csendben volt, miután befejezte a tömeg elkezdett piachangulatba átmenni. Nekünk a fizikai felmérés lessz az első, ezért elindultunk a felmérő helyszínére, ahol már csapatba verődve beszélgettek a lányok, mi meg csak ott álltunk mint két különc és néztünk. Nem voltunk egyedül egy lila hajú lány állt mellettünk egy rajzlaptartóval a kezében. Mikor észrevette hogy nézzük ránk köszönt.
-Sziasztok... - mondta szégyellősen a lány.
-Szia - mondtuk egyszerre.
-Mi a nevetek? - kérdezte.
-Én Sophiel vagyok ő meg Kimarah az ikertesóm. Téged hogy hívank? - mondta Sophiel.
-Én Viola vagyok. - mondta kicsit szégyellősen.
Még egy kicsit beszélgettünk Violával, már ha az beszélgetés hogy harapófogóval kell kihúzni belőle a dolgokat, aztán megjelent egy fura férfi azt mondta a neve Borisz és hogy ő a tesitanár valamint mellette két iskolanővér. Elkezdődött a felmérés ami nagyon hosszú és unalmas volt, a tanár elmondta mit csinálj, te meg megcsináltad. De ha ezt kell csinálni akkor ezt kell. Egyszer csak 12-t ütött az óra, dél van, most megyünk megírni a matek, irodalom felmérőket. Elindúltunk kifele a tesiteremből, bevezettek minket egy terembe ahol minden lány átvette egy fiú helyét, majd kimentek a fiúk, mi meg nagy nehezen megírtuk a felmérőt, én végigszenvedtem az egészet, Sophiel meg csak nyugisan megírta, ő fel órával hamarabb kész lett mint én és egész magabiztosnak tünt, írás közben egy hosszú fehér hajú lány üllt mellettem sárga szemei voltak és egyedi ruhái. Nagyon csinosan nézett ki. Sophiel egy szőke hajú plázacica mellett üllt. Miután mindennel végeztünk mindenki mehetett haza, de előtte kaptunk egy lapot amin fel voltak tüntetve a klubbok, holnapra visszahozni (holnap kedd). Indultunk haza, épp a kijárat felé igyekeztünk amikor Sophiel közölte elhagyta a füzetét, amibe a dalokat írjuk. Kapott érte egy szidást, aztán nekiálltunk megkeresni.
-Gyorsabb lenne ha külön mennénk! - mondta idegesen.
-Én megyek az udvarra majd a tesiterembe, te nézz szét a folyosókon és a teremben ahol a felméréseket írtuk. - kialtottam utána.
Majd elindultam az udvar irányába hogy gyorsabb legyen futottam, az ajtó éppen nyílt gondoltam gyorsan kimegyek a mellet aki kinyitotta, de ez az egész nem úgy sült el ahogyan terveztem merthogy az aki nyitotta éppen belépett én meg ahogyan rohantam pont neki.
Csak rohantam és mikor megláttam hogy jön valaki becsuktam a szemem es mikor kinyitottam egy vörös hajú pasin ülltem akinek csukva volt a szeme én csak néztem ő meg kinyitotta a szemét, erre én felálltam és odanyújtottam neki a kezemet ő megfogta a kezemet és felállt.
-Nem látsz a szemedtől? - kérdezte gúnyosan.
-Nem..... vagyis de, csak nincs most időm! - majd elrohantam...
...volna ha nem fogja meg a csuklóm és nem ránt vissza.
-Jössz egy bocsánatkéréssel! - mondta a vörös.
-Jó, csak ne most. - magyaráztam.
Majd elindultam tovább keresni a füzetet, de sehol nem találtam ezért bementem a tornaterembe ahol....
Elindultam tehát a folyosókon át a terembe, ahol nem találtam meg azt az átkozott füzetet így leülltem és gondolkoztam hol lehet a füzet éppen mélyen gondolkoztam, amikor bejött egy felemás szemű srác aki hirtelen ugyanolyan stílusú ruhában volt mint én, persze a srácnak is feltünt hogy olyan mint én nézett is egy darabig aztán megtörte a kínos csendet.
-Nem láttál erre egy jegyzetfüzetet? - kérdezte.
-Nem, de én is éppen egy füzetet keresek! - mosolyogtam rá.
-Nem ezt véletlenül? - kérdezte.
Majd elővett egy fehér füzetet (aminek a borítójára a hülyeségeink voltak írva) a táskájábol. Ez a mi füzetünk volt.
-De! Nagyon köszi! - mondtam a srácnak.
-Semmi, de ha látsz egy jegyzetfüzetet akkor mindenképpen szólj! - jegyezte meg.
-Mindenképpen! - mosolyogtam rá.
-Egyébként a nevem Lysander! - nyujtotta a kezét.
-Sophiel vagyok! - nyujtottam.
Majd kezetfogtunk és így álltunk addig amíg be nem nyitott ránk egy vörös hajú srác, elég mérgesnek tünt. Ekkor elengedtem a kezét intettem neki és indultam kifelé, valakire emlékeztet ez a vörös hajú srác, csak azt nem tudom kire. Majd indultam megkeresni Kimarát, szétnéztem mindenhol aztán benéztem a tornaterembe ahol csak annyit láttam hogy Kimarah a padok mögül néz valamit, ami nagyon érdekes lehet merthogy nem is figyel másra, közelebb mentem hogy lássam mi lehet az, legugoltam mellé és előre néztem ahol azt láttam hogy a kosaras klubb tagjai (ez a csapat még tavalyról maradt fennt) éppen edzenek, csakhogy póló nélkül. Szóval a kockahasakat kémlelte annyira, mondjuk egész érdekes.
-Jó a látvány! - súgta ide Kimarah.
-Ha te mondod. - súgtam vissza.
Majd ezt néztük még vagy 10 percig, aztán elindultunk hazafele, otthon még párszor kibeszéltük a friss élményt. Valamint elmeséltem neki a találkozásomat Lysanderrel. Ő is mesélt nekem egy vörös hajú srácról akivel véletlenül összeütköztek, szóval ezért volt ilyen mérges!