21.rész: Folytatjuk...

>Kimarah szemszöge<
Este olyan kilenc körül már úgy gondoltuk hazamehetünk de mikor bementünk a nappaliba érdekes látvány fogadott minket...
Első ránézésre azt szűrtem le belőle, hogy Avi éppen eteti Nathanielt.
-Csak nem zavarunk? - kérdezte Sophiel.
-Ömm... nem mi csak.. Nathaniel csak, segített főzni és.. - kezdte Avi. 

-És nem tud egyedül enni?? - kérdeztem.
-Nem csak megkínáltam ez enyémből. - mondta Avi.
-Igen csak megkóstóltam. - mondta Nathaniel.
-Szernitem, amúgy tök jó lett volna... - kezdtem.
-Ha mondjuk ti ketten... - folytatta Sophiel.
-Összejöttök. - mondtuk végül egyszerre.
Ezt azért csináltuk mert Avit nagyon idegesítette, ha befejeztük egymás mondatait és ilyenkor mindig rá tudtuk venni valamire.
-Jól van, mi igazábol csak. - mondta Avi.
-Tényleg összejöttünk! - mondta Nathaniel.
-Tényleg? - kérdezte Avi meglepődötten.
Miért lepődött meg rajta?? Csak nem most jöttek össze előttünk??
-Ömm... igen,járunk Nathanielell!! - mondta Avi.
-Biztos vagy te ebben? - kérdeztem.
-Igen! - mondta Nathaniel.
Majd odament és megcsókolta Avit. Én meg megfogtam Sophiel karját és felhúztam az emeletre, ahol még egyszer átbeszéltük azt, hogy ezek milyen aranyosak együtt és milyen jó páros lesz belőlük. Majd elaludtunk. Másnap reggel erre keltem:
Kinyitottam a szemem és ott volt egy fél centire Castiel.
-Szia, hát te? - kérdeztem.
-Én csak néztelek!! - mondta Castiel.
-Értem, most ha megbocsájtassz megyek zuhanyozni!!
Elmentem a fürdőbe levettem a pizsimet be a mosógépbe és beálltam a víz alá, aztán 5 perc múlva kijöttem, felkaptam magamra egy törölközőt és ekkor esett le, hogy nem hoztam magammal ruhát. Nem volt más, törölközőben végig kell mennem a folyosón, be a szobámba. Ahol Castiel már vár, de ha így be megyek ki tudja mi lesz??
Bátorság, bátorság!! - mondogattam magamban. Aztán kicsaptam az ajtót.
Majd mérgesen, elpirúltan trappoltam végig a folyosón és megálltam a szobám ajtaja előtt mivel tudtam, hogy Castiel bent lesz és nem hagyja szó nélkül. Végül, de bementem. Ahol Castiel egyből rám nézett aztán egy perverz mosollyal az arcá megindúlt felém, egyre közelebb jött, majd nekinyomott a falnak és elkezdett csókolgatni. Majd úgy öt perc után megállt.
-Sajnálom, én nem akartam. - mondta.
Erre én megcsókoltam, elvettem a ruhámat a polcról és visszamentem felöltözni.
>Sophiel szemszöge<
Másnap reggel, mint mindig megszoktam, hogy jött Castiel. Beengedtem, Ő pedig felment Kimhez. Úgy 20 perc múlva jött Lysander is.
-Szia! - köszöntöttem.
-Szia, szerelmem! - köszönt. - Arra gondoltam, hogy úgyis jön a nyár...
-Igen?
-Szóval én azt szeretném, ha eljönnél velem nyaralni valahova.
-Mennék én, de nem hagyhatom addig itt a házat Kimre!!!
-Semmi baj Castielel már lerendeztem és ők is jöhetnek, így mit szólsz??
-Mennyi időre??
-2 hétre, a nyárból.
-Hmm...
-Te és én egy szobába leszünk, Kim és Castiel meg egy másikba.
Tehát, Én és Lys együtt lehetnénk 2 hétig, úgy hogy nem kell aggódnom Kim miatt mert Ő is ott lesz csak egy szobával arrébb...
-Rendben, és pontosan mi is ez a hely?
-Hát van ott egy nagy hotel ott leszünk mi és Castielék, a hotelhez pedig egy öt csillagos étterem is hozzátartozik ami a hotel vendégeinek ingyenes, tehát nekünk is. Valamint van a közelben egy barlangfürdő.
-Ez remekül hangzik!
-Tehát tetszik??? Akkor mit válaszolsz?
-Menjünk!!
-Remek, holnap indulunk!!
-Ilyen hamar??
-Miért?? Csak nem baj, hogy együtt szeretnék lenni veled?!
-Hát rendben!! Akkor holnap!
-Ezt most úgy mondtad mintha el akarnék menni.
-Ugyse hagynálak.
Majd Lysander elkepta a csípőmet és felvitt az emeletre be a szobámba és letepert az ágyra.
Majd mivel holnap korán indulunk ezért átment Kim szobályába és kiráncigálta Castielt, hogy menjenek összepakolni. Kimmel lementünk kikísérni a fiúkat Castiel csak egy ennyit mondott Kimnek.
-Hozz magaddal egy dögös fehérneműt holnap!
Erre Kim adott neki egy csókot és elment pakolni, én is odamentem , adtam egy csókot Lysandernek.
-Te is hozhatsz!! - mondta Lysander.
Majd elmentek én pedig bementem pakolni.